Syrus Barnaby
 | | Tárgy: Syrus Barnaby Kedd Jún. 25, 2013 3:47 am | |
|
SYRUS JAMES BARNABY
Nem: férfi
Születési hely, idő: Erisbourne, 1987. április 7. (26 éves)
Faj: Homo Sapiens Sapiens
Foglalkozás: Asztalos, jelenleg rakodó munkás.
Magas, sportos testalkatú férfi. Barna bőrű, barna szemekkel. Haja rövidre vágott, fekete színű. Mivel ritkán borotválkozik, arca gyakran borostás. Farmert és ingeket, pólókat hord. Nincsenek tetoválásai, sem testékszerei.
Syrus egy élelmes fickó, olyan alak, aki mindig, minden helyzetben megáll a talpán. Minden csávából talál kiutat, ötletes, jól forog az agya és nem kerülendő, hogy szorgalmas. Céljai vannak, azokért bármit megtenne, jól tudja, hogy ahhoz, hogy eredményeket érjen el, keményen kell dolgoznia. Többször morcosnak tűnhet, de ez nem minden esetben igaz, alapjában véve össze lehet vele haverkodni. Utálja a nagyképű, beképzelt alakokat, azokat, akik nulla tudás és munka nélkül dőzsölnek a pénzben. Ennek ellenére igyekszik nem felfedni a lapjait, így nem minden esetben mutatja ki a szimpátiáját. Ami a szívén, az a száján, de ez is csak abban az esetben érvényesül, ha nem a megélhetéséről van szó, ugyanis azzal tisztában van, hogy aki visszaugat egy főnöknek, az előbb-utóbb az utcára kerül. Vannak álmai, szeretne kitörni a gettóból, elege van már abból, hogy a sok munkával nem jut egyről a kettőre, ezért igyekszik olyan munkát keresni, amiből több haszna is lehet. Nem híres a türelméről, azt pedig utálja, ha szórakoznak vele. Alapjában véve higgadt, de ha valaki átlép egy határt, akkor előfordulhat az is, hogy összetalálkozik Syrus öklével. Nem iszik és nem kábítószerezik, ezektől a szerektől távol tartja magát, egyrészt azért, mert sportos életmódot folytat, másrészt azért, mert cukorbetegséget állapítottak meg nála, ezért oda kell figyelnie a táplálkozására.
+ jó reflexek
+ gyors felfogás
+ tanulékonyság
- cukorbetegség és annak következményei
- makacsság
- konfliktuskezelés ismeretének hiánya
~ fél a magánytól
~ fél a bezártságtól
~ fél a haláltól
Syrus Barnaby huszonhat évvel ezelőtt született Erisbourne városában. Az anyja táncosnő volt, aki mellék jövedelemre tett szert azzal, ha néha összefeküdt egy-egy kuncsaftjával. Egy ilyen együttlétnek köszönhető Syrus is, aki mai napig nem tud arról, hogy az apja egy feltörekvő politikus egy másik államban. Ennek köszönhető, hogy Syrus nem teljesen hasonlít afrikai édesanyjára, bőre színe sokkal világosabb. A srác mondhatni egy klub öltözőjében nőtt fel, ott, ahol az anyja táncolt. Míg neki műsora volt, addig a kolléganői vigyáztak a kis srácra. Ezért nem meglepő, hogy Syrus remekül kijön a nőkkel és tudja, hogyan vegye le őket a lábukról. Nyolc éves korában, ahogy a többiek, ő is bekerült a suliba, érdeklődését már korán megvillantotta matematika, fizika és a reál tárgyak irányába, de ezek mellett a foci is nagyon érdekelte. Kiskorától kezdve a junior csapat tagja volt és több-kevesebb sikerrel vette is az akadályokat. Tizenhárom éves korában azonban kiderült, hogy cukorbeteg, így abba kellett hagynia a versenyszerű sportolást. Helyette elkezdett úszni és futni, igyekezett továbbra is kondícióban tartani magát. Az anyja még ezekben az években összeállt egy férfivel, annak a házába költöztek a bérlakásokból. Tizennégy éves korában született egy húga is a mostohaapjától. A testvérével jól kijött, a nevelőapjával azonban pocsék volt a kapcsolata, a férfi csak nehezen tűrte meg a házában Syrust. Ez miatt sok vitájuk is volt, végül, mikor a srác tizenhét éves lett, lelépett otthonról és az iskola mellett egy pékségben vállalt állást. Éjszaka dolgozott, abból a pénzből sikerült fizetnie egy kis albérletet, nappal pedig iskolába járt, hogy szakmát tanulhasson. Tizennyolc éves korában asztalosként végzett, kapott is egy állást az egyik helyi asztalosmesternél, és ott dolgozott öt éven keresztül, de végül a vállalkozás csődbe ment, Syrus pedig elveszítette az állását. Új munkát kellett keresnie, szakmáján belül azonban nem talált helyet, ezért először egy szerszámüzletben kapott állást, ahol eladó volt, majd később átkerült egy benzinkútra is, azután pedig egy építkezésen dolgozott. Jelenleg, huszonhat évesen rakodó munkásként dolgozik, kemény fizikai munka ez számára és nem fizet túl jól. Mellékállásban vállal asztalos munkákat, helyre hoz bútorokat, újat és készít, ha kell, sőt, még akár tető-fedő munkákat is bevállal.
* Syrus cukorbeteg, nem tartozik ez a súlyosabb kategóriába, de Syrus azért ügyel arra, hogy a betegsége ne legyen még rosszabb.
* Van egy revolvere, amit egyik haverjától nyert el pókeren, két doboz lőszer is van hozzá, de még sosem használta.
* Syrusnak van egy kopott Ford Thunderbird-je, amihez egy ócskavas telepen jutott hozzá. Viszonylag olcsón megvásárolta, majd az egyik haverja segítségével összerakta, hogy működőképes legyen.
* Erisbourne belvárosában bérel egy kis garzon lakást.
Újra látva ezt az arcot eszébe jutott a múlt, egy kedves lány, akiért annyira odavolt, aki mindig az elérhetetlenséget jelképezte számára. Most itt ült előtte, egy kihalt utcán, s a bár a külső tényezők arra utaltak, hogy ez bizony ő, Alyson, valami mégis más volt. A figyelmességre érkező fricska meglepte Hartleyt, kinek szemöldökei a magasba kúsztak, s némi értelmetlenséggel figyelte az eseményeket. Kezét leemelte a másikéról, majd visszahúzva a térdeit támasztotta meg, s még mindig a fotel előtt guggolva figyelte a lány vonásait.
- Bocsánat, így tényleg udvariatlan...Max Hartley, egy suliba járunk...és.. - Most mondjam, hogy helló, én vagyok, aki levelet írt, akire néha rámosolyogtál az étkezőben, s én hívtalak el másodikban a bálra, de mással mentél? Ugyan... Röpke gondolatmenet után úgy döntött, hogy felesleges lenne ezzel előhozakodnia, ha a lány eddig nem ismert rá, akkor ezek után sem fog.
- Szóval csak a suliból. - Zárta le szűken a szavait, s még mindig a lányt figyelte. Nem igazán értette azt, hogy Alyson miért ücsörög ilyen rossz időben, az éjszaka kellős közepén egy sikátorban? A könnycseppeket sem értette, ugyanis emlékei alapján mindig mosolygós és vidám természet volt a szőkeség. A következő kérdés és a hozzá tűzött nevetés csak még jobban ledöbbentette Hartleyt.
- Talán abból, hogy a késő esti órákban, ilyen pocsék időben itt ücsörögsz egy sikátorban, és könnyektől csillog az arcod. - Adott kerek magyarázatot a feltételezésére, ám ebben a pillanatban rájött, hogy talán tapintatlan volt, hisz mi köze is lehet ahhoz, hogy ha valaki sír? Tulajdonképp semmi, ő mégis olyan ember volt, hogy szeretett másokon segíteni.
- Öhm...elnézést. - Fűzte hozzá végül, hogy ezzel hozza helyre korábbi kérdését, eközben jobb keze a kabátja mélyére siklott, s egy ruhazsebkendőt előhúzva a lány felé nyújtotta, de ekkor már nem mondott semmit. Ha a lány elvette a zsebkendőt, akkor átadta, ha nem, akkor a fotel karfájára fektette. Egy pillanatra gondolkodni kezdett azon, hogy most mi lenne a legjobb, amit tehetne? Sétáljon el és hagyja itt a lányt? És ha valami baja esne? Nem, bármennyire is úgy érzékelte, hogy a lány nem túl barátságos és igen visszautasító, mégis úgy döntött, hogy marad, legalább addig, míg megtudja, hogy a lány épségben hazaér.
- Errefelé laksz? Esetleg hazakísérjelek? - Próbálkozott még utoljára, hátha sikerül valamiféle eredményt elérnie a lánynál...
Play by - Gui Costa Wong
A hozzászólást Syrus Barnaby összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Jún. 25, 2013 5:35 am-kor. | |
|
